Artroszkópos kivizsgálás és sebészet

Az ízületi sérülések és túlterheltségből adódó problémák legkorszerűbb helyreállítási eljárása az artroszkópos műtét. Az artroszkópia során egy, az ízületbe vezetett optikával történő tükrözése és ugyanazzal az alkalommal történő helyreállítása megy végbe. A helyreállítás egy kevéssé invazív műtéti eljárás, ami egy apró bemetszésen keresztül, speciális eszközök használatával zajlik. Előnye, hogy a beavatkozás során nem nyitjuk fel az ízületet, így drasztikusan csökken az azt körülvevő szalagok, izmok sérülésének esélye. Mindezek mellett mivel csupán apró bemetszéseket ejtünk a beavatkozás elvégzése során, az artroszkópos műtét utáni felépülés ideje is sokkal rövidebb, mint a hagyományos eljárások alkalmazása esetén. Így a műtét utáni napon a páciensek a legtöbb esetben már el is hagyhatják a klinikát.

Artroszkópos térdműtét

Ízületi felszín helyreállítása
Az 1-1,5 cm²-nél kisebb, jól körülírt terhelői porc defektust kezeljük mikrofaktúra eljárással úgy, hogy saját szövetekből alakítunk ki egészséges porcfelszínt. A porcfelszín képződését nagy fokban elősegítheti, hogy ha mikrofraktúra után PRP kezelést is alkalmazunk. Akkor számíthatunk a mikrofaktúra után jó eredményekre, ha a térdízület nem instabil.

Terhelői felszíni teljes vastagságú porckárosodás esetén, amennyiben az meghaladja az 1 cm²-t, de nem nagyobb 2,5-3 cm²-nél, mozaik plasztikával tudjuk újraképezni a terhelői porcfelszínt. Ebben az esetben a térdízület nem terhelői részéről eltávolított porcos-csontos hengereket helyezzük át a porchiányos területre. A mozaik plasztika esetén szintén akkor számíthatunk jó eredményekre, ha a térdízület nem instabil.

Az artroszkópos ízületi felszín helyreállítás utáni napon elhagyható a klinika, azonban az ízületi terhelést a beavatkozás utáni 4 hétben minimálisra kell csökkenteni. Emellett rehabilitációs célból fontos az ízület terhelés nélküli mozgatása.

Meniscus sérülés miatti műtét
A meniscusok a térdízület fontos alkotórészei. A combcsont és a sípcsont össze nem illőségét egyenlítik ki és fontos szerepet játszanak a terhelés eloszlatásában. A meniscusok esetén csupán az ízületi tok felőli ⅓ rész rendelkezik saját vérellátással, az ízület belseje felőli ⅔ rész pedig nem. Ezért attól függően,hogy hol keletkezik rajtuk a sérülés, különböző módokon tudjuk őket kezelni.

Ha az ízület saját vérellátással nem rendelkező, külső kétharmadába eső részén keletkezik szakadás, nem tudunk varrást alkalmazni, ugyanis a gyógyulás nem várható ezen a területen. Ezekben az esetekben részleges meniscus eltávolítás szükséges: porc leszakadt részének az eltávolítása a megoldás arra, hogy a leszakadt részek esetleges becsípődése ne okozzon még nagyobb károkat az épen maradt porcfelszín roncsolásával.

Ha a szakadás a gyűrűporc saját vérellátással rendelkező egyharmad részén keletkezik, meg kell vizsgálnunk, hogy technikailag megvalósítható-e annak varrattal való rögzítése. Ez a szakadás irányától függ. A meniscus varrat behelyezése után ellenőrizzük a porc stabilitását is. Amennyiben a meniscust nem találjuk instabilnak, azaz a porc nem húzható be az ízület közepe felé, nem szükséges azt varrattal rögzítenünk. Ekkor meniscus trepanációt végzünk, azaz az ízületi tok felől a bőrön át vastag injekciós tűvel megszurkáljuk azt a területet, ahol a szakadást látjuk. Ez vérömleny kialakulásához, majd ebből hegesedéshez és a meniscus a helyére való visszagyógyulásához vezet.

A meniscus műtétek után 4 hétig szükséges tehermentesíteni az ízületet, de rehabilitációs célból fontos az ízület terhelés nélküli mozgatása.

Szalagrekonstrukció

Keresztszalag pótlás
Az elülső keresztszalag a térdízület egyik legfontosabb stabilizátora. Megelőzi azt, hogy a sípcsont a combcsonthoz képest előre elmozduljon és anterolaterális irányba forduljon, valamint felelős a meniscusok védelméért. Akiknek szakadt az elülső keresztszalagja, leginkább hirtelen irányváltoztatással járó tevékenységek (pl. sporttevékenységek) során érzik legerősebbnek panaszaikat.

A hátulsó keresztszalag a legerősebb szalag a térdízületünkben. Feladata, hogy megakadályozza a sípcsont combcsonthoz való hátrafelé való elmozdulását hajlított helyzetben. A hátulsó keresztszalag szakadást elszenvedő páciensek panaszaikat lassításkor, hirtelen irányváltoztatáskor és lépcsőzéskor érzik a legerősebben. Ez zömében szintén olyan sporttevékenységek végzése során jellemző, mint a kézilabda, kosárlabda, labdarúgás vagy síelés.

A korábbi életminőség visszaállítása és a sportkarrier folytatása mindkét esetben a keresztszalag pótlásával lehetséges. Az elülső és hátsó keresztszalag pótlás szintén artroszkópos műtéttel történnek a klinikán. Az artroszkópos szalagrekonstrukció után egy szoros, előre meghatározott terv szerint zajló rehabilitáció következik. A műtét utáni rehabilitáció a beavatkozást követő 6 hónapban tart. Ezután engedjük megkezdeni az adott sportági alapozó edzéseket.

Belső oldalszalag lehorgonyzás
Leggyakrabban a belső oldalszalagunk sérül meg a térdízületben, mely sérülés jellemzően sporttevékenységek végzésekor következik be. Egyúttal ez a belső térdízület struktúrájának legnagyobb és legfontosabb része. Amennyiben időben kezelni kezdik, a belső oldalszalag sérülése gyakran műtét nélkül is sikerrel kezelhető. Azonban a szigorú kezelések végigvitelének elmulasztásával, vagy ha más keresztszalag is sérül a baleset során, szükségessé válhat az oldalszalag rekonstrukciója artroszkópos műtéti eljárással. Az artroszkópos térdműtét után 6-8 hét szükséges a mindennapi megszokott tevékenységekhez történő visszatérés előtt.

Artrózis kezelése

Az artrózis – azaz ízületi porckopás a leggyakrabban előforduló ízületi probléma. Az ízületet borító porcréteg elvékonyodásával, töredezetté válásával, felszívódásával jár. Ez ízületi fájdalmakkal,merevséggel, ízületi duzzadással jár és aki ebben a degenerációban szenved, tudja, hogy jelentős életminőség romboló hatással jár. Napjaink terápiás technológiáinak alkalmazásával azonban csökkenthető a fájdalom és pácienseink visszatérhetnek korábbi, aktív életvitelükhöz. Amennyiben az artrózis a térdízületet érinti, annak gyógyítására remekül alkalmazható az artroszkópia.

Ha a degeneratív ízületi betegség még nem éri el azt a fokot, amikor protézis beültetésre van szükség, az ízület kitisztításával jelentősen tudunk csökkenteni a pácienseink panaszain. A tisztítás során artroszkópos eljárással alaposan megvizsgáljuk a térdízületet és annak porcait és orvosoljuk az esetleges szakadásokat, eltávolítjuk a leváló-félben lévő porcrészleteket. Ezzel elébe megyünk az esetleges becsípődéseknek, amelyek komolyabb problémák okozói is lehetnek a későbbiek során. Az ízületi felszín felfrissítését egyéb gyógyszeres kezelésekkel, PRP kezeléssel kiegészítve jelentősen csökkenthetjük a panaszokat.

Amennyiben a kivizsgálás során kifelé vagy befelé irányuló tengely deformitást tapasztalunk a térdízületben, de az ízület még nincs annyira rossz állapotban, hogy szükségessé váljon a protézis beültetése, tengelykorrekciós műtéttel megállíthatjuk a további porcpusztulást és megszűntethetjük a korábbi panaszokat. Ezt a tengelykorrekciós műtétet térd körüli osteotómiának nevezzük.

Amennyiben a térdízületi fájdalom olyan mértékűvé fokozódik, hogy nagymértékben rontja az életminőséget, előfordulhat, hogy az ízület állapotának javítására és afájdalmak mérséklésére nincs más megoldás, csak a beteg ízületi részek eltávolítása és egy műízülettel – térdprotézissel – való helyettesítése. Ezeknek a protéziseknek az élettartama átlagosan 15 év, de ezt nagyban befolyásolja a páciensek életvitele és súlya is.

Térdkalács betegségek kezelése

A térdkalács instabilitását okozhatja a belső patellofemorális szalag (MPFL) szakadása, melynek rekonstrukcióját szintén artroszkópos térdműtéttel végezzük. Ilyenkor a gracilis nevű izom vékony inának felhasználásával pótoljuk az MPFL-t.

Instabilitást okozhat még a csontos anatómiai képletek nem megfelelő helyzete is. Ekkor szükségessé válhat a térdkalács ín tapadásának áthelyezése. Ez a csontos alap leválasztásával és annak előre, és jellemzően belső irányba való elmozdításával járó térdműtét.

Az artroszkópos térdkalács műtétek után általában 8 hónapos rehabilitációt követően térhetnek vissza pácienseink mindennapi tevékenységeikhez.

Artroszkópos csípőműtét

Csípőizületi betegségek kezelése
A csípőízület artózis egy porcpusztusztulással járó degeneratív betegség, amely nagy fájdalmakat, mozgásbeszűkülést, ízületi duzzanatot okoz. Amennyiben ezek a tünetek olyan mértékűvé fokozódnak, hogy gátat szabnak a mindennapi tevékenységek elvégzéséhez vezetnek – ezzel az életminőség jelentős romlását okozva – és más sebészeti vagy nem sebészeti beavatkozással már nem találunk megfelelő módot a fájdalmak csillapítására, szükségessé válik a csípőprotézis behelyezése. Ez nem jelent mást, mint a beteg ízületi részek eltávolítását és műízülettel való helyettesítését. Ugyanerre a beavatkozásra lehet szükség a csípőkörnyéki törések, jóindulatú és rosszindulatú csontdaganatok, a reumatoid arthritis, az avaszkuláris combfejelhalás és a traumák okozta csípőízületi fájdalom orvoslására is.

A protézis beültetése az életminőség jelentős javulását eredményezi, de a későbbiek során a műtéten átesetteknek szem előtt kell tartaniuk néhány megkötést. A protézis mozgó alkatrészekből áll, így szem előtt kell tartani, hogy ezek az alkatrészek idővel elkopnak és a későbbiek során cserélni kell őket. A mozgó alkatrészek élettartama általában 15 év, de ez az élettartam függ a páciensek testsúlyától és életvitelétől egyaránt.