Blog

Stroke. Szívinfarktus. Érszűkület. Keringési zavarok. Négy olyan dolog, amelyekben egy biztosan közös: kialakulásuknak egyik legnagyobb rizikófaktorát a magas vérnyomás (azaz hipertónia) jelenti. Négy olyan ok a sok közül, amiért bizony beszélnünk kell a magas vérnyomásról. A csendes gyilkosról, akit gyakran csak akkor veszünk észre, amikor már nagy a baj.

A vérnyomás a szív működési tevékenysége által az erek falára helyezett nyomás. Ez a nyomás elengedhetetlen a keringésünk fenntartása érdekében. Viszont nem mindegy, hogy milyen mértékben nehezedik érfalainkra. Abban az esetben, ha túl nagy, igen káros hatást gyakorol érrendszerünkre – ezzel súlyos szív és érrendszeri betegségek okozójává válva.

Magyarországon napjainkban a halálesetek több mint felét szív és érrendszeri megbetegedések okozzák. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben az ilyen fajta betegségek több mint kétszer annyi áldozatot szedtek, mint a daganatos megbetegedések és hozzávetőlegesen százszor annyi halálesetet okoztak, mint a közúti balesetek. És mi mégis jobban féltjük hozzátartozóinkat, ha hosszabb útra indulnak, mint ha nem jelennek meg az éves orvosi viziten.

Mi a legveszélyesebb a hipertóniában? Az, hogy a legtöbb esetben semmi sem utal arra, hogy bármilyen probléma lenne az egészségünkkel. Esetenként észlelhetünk olyan jeleket, amelyek a magas vérnyomás tünetei lehetnek. Ilyenek a fejfájás vagy a szédülés. Azonban ilyenkor gyakran rohanunk tovább azt mondogatva, hogy „Ez semmiség.” „Nem engedhetem meg magamnak, hogy ennyi miatt kiessek a munkából.” „Az orvos is kinevetne, ha odamennék egy szimpla fejfájással.” Ez nem igaz. Figyelnünk kell a szervezetünk jelzéseire. Ennek ellenére a legtöbb esetben sajnos csak olyankor fordulunk szakemberhez, amikor a tünetek már felerősödtek. Mikor már memória vagy mozgáskoordinációs zavarok, mellkasi nyomás, szapora szívdobogás, múló látászavarok lépnek fel. Amikor a hipertónia már károkat okozott az érrendszerünkben. Innen már csak egy lépés az érfalak megrepedése és az ennek következtében beütő agyvérzés. Vagy az érelmeszesedés, amely érszűkülethez, majd agyérgörcshöz (stroke), esetleg szívinfarktushoz vezet.

Amikor a tükörbe nézve felfedezünk némi ősz hajszálat, a rémület kerülget minket: nincs ez így jól! Nem vagyok még elég öreg, hogy ilyen jelek tanúskodjanak az idő múlásáról! Kezeljük: befestjük a hajunkat. Hiszen törődünk magunkkal. Tudnunk kell viszont, hogy a kor előrehaladtával jellemzően nemcsak őszhajszálaink száma, de vérnyomásunk és ezzel a komolyabb megbetegedésre való hajlamunk is egyre emelkedik. Ezért negyvenes éveinkbe lépve már nem csak a fodrászt kellene rendszeresen látogatnunk.

Mit tehetünk a magas vérnyomás ellen?

Az egészség értékes kincs – főleg, amikor már nincs. Nagyon fontos a megelőzés. A megelőzés pedig akkor a legsikeresebb, ha maguknak a rizikófaktoroknak a kialakulását akadályozzuk meg. Az ilyen kockázati tényezők a genetikai okok mellett a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, a megnövekedett stressz, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód. Továbbá a hipertónia gyakorta karöltve jár a cukorbetegséggel és vesebetegségekkel. A prevenció így különösen fontossá válik, ha ezeknek valamelyike jelen van az életünkben.

Kezdjük a stresszel. Igen. Könnyű azt mondani, hogy „Ne nyugtalankodjon annyit, kedves!”. Ha a stresszt kiváltó, rajtunk kívülálló környezeti tényezőket nem, vagy csak részben tudjuk befolyásolni, még nem jelenti azt, hogy semmit sem tehetünk ellene. Mivel napjainkra már a stressz maga is népbetegséggé avanzsált, újabb és újabb stresszkezelési módszerekkel állnak elő a szakértők. Tanulmányok azonban kimutatták, hogy nincs új a nap alatt: a leghatékonyabban – és legegészségesebben – még mindig a sporttal vezethetjük le a napi feszültséget.

Miért jó még, ha egészségünk érdekében napi rutinunkká válik a sport?

Mert segít az életmódváltásban. A stressz mellett így könnyebben kiiktatható a túlsúly is, s ha már ennyi energiát fektetünk az egészségünkbe, ugyan miért ne bújhatna elő hiú énünk? Szóval, nincs más hátra: le a romboló alkohollal és dohányzással, elő az egészségesebb ételekkel! Nem, itt nem arról beszélünk, hogy egyből élsportolóvá vagy szupermodellé kell válnunk. Önsanyargató fogyókúrákról pedig végképp nincs szó (magát a kifejezést is ki kellene törölnünk a szótárunkból). Ne felejtsük el azonban azt sem, mikor lesz szükség igazán szigorú diétára. Bizony: akkor, ha már a kialakult betegséget kell kezelnünk. Ugye, ha jobban belegondol az ember, már nem is olyan kényelmetlen a megelőzés? Iktassuk hát ki a hipertónia kiváltó okait.

Amit pedig nem tehetünk meg magunkért, megteszi értünk az orvosunk – ha ellátogatunk hozzá. Kardiológiai szűrések és menedzserszűrések alkalmával kimutathatók a kezdődő, még tünetmentes megbetegedések is. Ekkor – még időben elcsípve a problémát – minimális változtatásokkal, akár gyógyszeres kezeléstől mentesen is megelőzhetjük a bajt. A kulcsszó itt nem más: IDŐBEN.