Pénzt vagy életet – hogyan előzhető meg a menedzserbetegségek kialakulása?
„Milyen váratlanul halt meg” – hallhatjuk a döbbenettől sújtott ismerősöket, távoli rokonokat egy-egy hajszolt életmódot folytató ember távozásakor. Nekik általában fogalmuk sincs arról, mennyi időt töltött munkájával a megboldogult. Mennyit stresszelt, mennyit túlórázott, mennyi álmatlan éjszakát okoztak neki a munkahelyi gondok. Vagy ha igen, valószínűleg nem tudják, ezek a tényezők milyen hatást gyakorolnak a szervezetre.
A legtöbb sikeres emberre jellemző a tudatosság. Hiszen ahhoz, hogy valaki szakmai elismerést vívjon ki magának, elengedhetetlen, hogy meg tudja fogalmazni céljait és gondosan megtervezze az azok eléréséhez vezető lépéseket. Napjainkban a tudatos életmód elengedhetetlen része kell, hogy legyen az egészségünkre való gondos odafigyelés is. Gondoljunk csak bele, mivel jár az, ha egy hosszabb-rövidebb betegség miatt kiesünk a munkánkból. Távollétünk alatt még jobban felgyűlik a munka, ráadásul az elvégzetlen teendőink az egész szervezet munkáját képesek hátráltatni. A kimaradás tehát mindenkinek költségekkel jár.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy a fokozott stressz és az ülőmunka végzéséből fakadó mozgásszegény életmód megnövelik a tipikusan irodai dolgozókra veszélyes – az úgynevezett menedzserbetegség kialakulásának kockázatát.
Mi a menedzserbetegség?
A menedzserbetegség a menedzseri vagy magas szakmai beosztású munkavállalóknál gyakran jelentkező tünetegyüttes, amely már a negyvenes éveikben járó embereket is érinti. Ezek a tünetek a munkával járó emelkedett stressz szintnek köszönhetően alakulnak ki. A menedzserbetegség érintettjeire tipikusan jellemző a feszültség, fáradékonyság, gyakori fejfájás és alvászavarok, csökkent szexuális teljesítőképesség, elhízás. Mindezek következtében gyakran megfigyelhető az immunrendszer gyengülése, a vérnyomás emelkedése. A későbbiek során megnő szív és érrendszeri betegségek – és azok következtében a diabétesz, szívinfarktus, stroke – kialakulásának kockázata. A menedzserbetegség tüneteit produkáló embereknél nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki étkezési zavarok, gyomorbántalmak, reflux és mentális problémák, függőségek is.
|
A felelős beosztású, feszített munkatempóban dolgozó munkavállalókra jellemző betegségek kezdeti stádiumukban akár tünetmentesek is lehetnek. Így nehézkessé válik időben történő kezelésük. Az ilyen életvitelt folytató emberek esetében megnő a folyamatos szűrővizsgálatok fontossága. A szív és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések legjobb orvoslása a megelőzés, valamint a kezelések mihamarabbi elkezdése.
A legátfogóbb képet nyújtó szűrővizsgálat a menedzserszűrés. Egy ilyen komplex kivizsgálás hozzájárul ahhoz, hogy a vezető beosztású, stresszes munkakörrel rendelkező emberek megnövelhessék egészségben eltöltött éveik számát.
A menedzserszűrés nem csak menedzsereknek szól?
Az Amerikai Egyesült Államok kormányának betegségügyi központja szerint a menedzserbetegségek már nemcsak a menedzseri posztokon dolgozó embereket érintik. Zömében nem is a magasabb beosztásban lévő, hanem az alacsonyabb szakmai státuszú, ámde feszített munkatempóban dolgozó alkalmazottakra jellemző, hogy a legrosszabb egészségügyi állapottal rendelkeznek. Nemrégiben 5566 45 év feletti férfi és nő közreműködésével készítettek egy felmérést. Ebben a felmérésben feljegyezték az összes egyén testtömeg-indexét, vérnyomását, koleszterin- és vércukor szintjét. Továbbá feltettek nekik táplálkozási szokásaikra és fizikai aktivitásuk mértékére vonatkozó kérdéseket és kitértek a dohányzás témakörére is.
A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a stresszes irodai munkát végző emberek legtöbbje nem fordít kellő figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozásra. A felmérés során az is kiderült, hogy míg a vezető pozíciójú dolgozókra napjainkban általában már nagyobb egészségtudatosság jellemző, a beosztottaknak zömében magas a koleszterin szintjük és kevés testmozgást iktatnak napi rutinjukba. Jellemző rájuk a kialvatlanság is. Ezek a tényezők pedig – csakúgy, mint a menedzserek esetén – előbb utóbb magas vérnyomás vagy cukorbetegség kialakulásához vezethetnek. Tehát a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata már egy átlagos irodai dolgozó esetében is igen magas lehet. Nem is beszélve arról, hogy a hosszútávon megnövekedett stressz szint a normális pszichológiai egyensúly felborításával (amely lehet akár külső forrásból érkező, mint a környezeti hatások, munkahelyi stressz, vagy belső forrású, mint a betegségek) az ő esetükben is súlyos egészségügyi károsodásokat okozhat fizikai és mentális szinten egyaránt.
Mi az, ami stresszt okoz az alkalmazottaknak a munkahelyen? Leginkább a bizonytalanság, amely különféle helyzetekből fakadhat. Gondoljunk csak bele, milyen következményekkel járhat például a visszacsatolások elégtelensége. Ha nem érkezik megfelelő mennyiségű és minőségű visszajelzés arról, jól végzi-e valaki a munkáját, nem tudja, milyen elvárásokat támasztanak pontosan felé. Ezenfelül stresszt okoz a dolgozóknak az erős teljesítményorientáltság következtében kialakult feszített munkatempó, a túlórák, valamint a rossz időbeosztás miatt kialakult feszültség és a karrierjüket érintő döntések meghozatala. A stressznek nemcsak pszichológiai, de fizikai tünetei is könnyűszerrel kialakulhatnak.
Miért pont a stresszt okoljuk a menedzserbetegségek kialakulásáért?
Stresszhelyzetben stresszhormonok termelődnek. Ezek azok a hormonok, amelyek már az ősembert is segítették az „üss vagy fuss” reakcióhoz, azaz ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban legyen képes a fizikai védekezésre. A hormontermelés beindulásával testünk minden mozgósítható energiaforrását aktiválja. Ilyenkor felszökik a pulzusunk és a vérnyomásunk is megemelkedik. Ezzel egyetemben azonban csökken az immunrendszerünk, emésztőrendszerünk teljesítménye. Abban az esetben, ha ez a hatás tartósan fennáll szervezetünkben, súlyos problémák alakulhatnak ki:
|
A menedzserszűrésről…
A menedzserszűrés egy alapvető belgyógyászati vizsgálattal indul, melynek során feltárjuk a vizsgált személy kórelőzményét és az esetleges örökletes betegségeket, különös tekintettel a szív és érrendszeri betegségekre. A belgyógyászati vizsgálat során kitérünk az olyan rizikófaktorokra is, amelyek megnövelik az effajta megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ilyenek a dohányzás, a túlzott mértékű alkohol vagy kávéfogyasztás és a fizikai aktivitás hiánya.
Ezután az aktuális panaszokra vonatkozó kérdések feltétele, majd egy megtekintésből, hallgatózásból, tapintásból és pulzus valamint vérnyomásmérésből álló fizikai vizsgálat következik. A menedzserszűrés elengedhetetlen része a 12 elvezetéses nyugalmi EKG elkészítése, majd a vizsgálat kornak és nemnek megfelelő terhelés mellett történő megismétlése. Fontos továbbá az echocardiographia (szívultrahang), mellyel kiszűrhetők a szívbillentyű- és szívizom betegségek, fejlődési rendellenességek és az infarktusra való hajlam. A Carotis Doppler, azaz az agyi nagyér ultrahangos vizsgálata során az esetleges érelmeszesedés és a stroke kialakulásának fenyegető jeleit térképezzük fel.
A menedzserszűrés során a részletes laborvizsgálat sem maradhat el, amelynek tartalmaznia kell a vérképet, elektrolitokat, máj és vesefunkciós paramétereket, az éhgyomori vércukor és lipid paramétereket. Ez utóbbiak a szív- érrendszeri rizikó státuszfelmérését, a cukorbetegség igazolását vagy kizárását szolgálják. Férfiaknál a laborvizsgálat részét képezi a prosztata specifikus antigén (PSA) vizsgálata is.
A szűrővizsgálatok része a mellkas röntgen elvégzése. Ez a tüdő daganat, TBC vagy esetleges krónikus, akut tüdőgyulladás előfordulásának kizárására alkalmas. A hasi ultrahang alkalmas a vese- epekövesség tisztázására, hasi daganatok kiszűrésére, hölgyeknél a kismedencei képletek, férfiaknál a prosztata és mindkét nemnél a húgyhólyag vizsgálatára.
Egy komplex menedzserszűrési csomag a hölgyek esetében a nőgyógyászati szűrést is magába foglalja. Ilyenkor sor kerül a külső és belső nemi szervek vizsgálatára, a rákszűrés és a mammographia elvégzésére.
A menedzserszűrés során feltárt panaszok, eltérések, kockázati tényezők függvényében szükség esetén szakorvoshoz irányítjuk a pácienseket.