Szeretett barkácsolni, ortopéd orvos lett belőle – Dr. Rybaltovszki Henrik ortopéd sebésszel beszélgettünk
„Orvos lettem, ilyen egyszerű ez a történet”
– fogalmaz.
Lehet, hogy egyszerű, mégsem mindennapi…
Rybaltovszki Henrik: – Egy pillanatig nem volt kétséges, hogy én egy manuális szakmát fogok végezni, hiszen gyerekkoromtól „faragós voltam”, innen jutottam el a mozgásszervi sebészethez. Traumatológusként kezdtem, 10 évet működtem a Kenézy baleseti sebészetén, 9 éve pedig az Ortopédiai Klinikán dolgozom. Magánpraxisom van, emellett az Elite Clinic Magánklinikán végzek artroszkópos térdműtéteket – mesélte a tősgyökeres debreceni orvos, aki a Kossuth-gimnázium padjában döntötte el, hogy gyógyítani fog.
Rybaltovszki Henrik: -Ha újrakezdeném, akkor is orvosnak mennék, bár az indíttatás más volt, közgazdásznak szántak a szüleim – emlékezett Rybaltovszki Henrik, aki immár közel 20 éve foglalkozik mozgásszervi betegségek gyógyításával. Az ortopédia és traumatológia körében a térdízület sérüléseinek artroszkópos sebészeti kezelése az erőssége, illetve a fő érdeklődési és kutatási területe.
Leggyakrabban térd- és csípőízületi sérüléseket, elváltozásokat gyógyít. Foglalkozik a mozgásszervi betegségek saját vér (PRP) módszerrel történő kezelésével is. Az artroszkópos beavatkozásokat hazánkban már a 80-as években is végezték, az utóbbi évtizedek alatt pedig csak tökéletesedett a technika.
Rybaltovszki Henrik: – Mondhatjuk, ez egy „technikai sportág”, minél jobbak a műszerek, minél jobban ki vagyunk szolgálva, annál professzionálisabban tudjuk végezni a munkánkat. Az Elite Clinicen a világ négy legjobb gyártója egyikének kézi műszereit használjuk, csak a képzettség szabhat határt a technológának. A teljes spektrumát lefedjük az artroszkópiás műtéteknek, a porc- és szalagpótlástól kezdve mindenre fel vagyunk készülve.
Hány százalékos a műtét sikere?
Sokan tartanak a műtétektől, így az ortopéd orvost arról faggattuk, mivel bátorítja a pácienseket.
Rybaltovszki Henrik: – Úgy tapasztalom, szívesen jönnek hozzánk a betegek. Minden esetben elmondjuk nekik, hogy a kezelés, a műtét csupán egy lehetőség. Nem életmentés, hanem életminőség-javítás. Az, ha valaki nem tudja kinyújtani a térdét, nem ér fel azzal, hogy nem ver a szíve vagy nehéz a lélegzetvétele. Nem feladatunk tehát kinyilvánítani, hogy valakit meg kell operálni, de ez nem is igaz, hiszen helyesen így hangzik: meg lehet operálni. Van tehát, akinek a térde nem kielégítően működik, mégsem jön el, mert a műtéttől fél annyira, hogy nem szeretne belevágni. Én azzal szoktam érvelni, hogy egy bajt számos módon lehet kezelni. Nekünk kalapács van a kezünkben, a kezelési módokat is aszerint osztjuk ketté, hogy műtétes beavatkozások-e vagy sem.
Mitől sikeres a műtét?
Rybaltovszki Henrik: – Az artroszkópos beavatkozások annyira kicsi műtéti megterheléssel járnak, hogy a kockázatuk szinte a nullával egyenlő. Abban az esetben, amikor két lyukon keresztül, kamera segítségével benézünk például a térdízülethez, nem is tudunk dolgavégezetlenül „távozni”. Még akkor sem, ha csak apró dolgokat teszünk. Ha például látjuk, hogy el van kopva az ízület – s tudjuk, ilyen esetben a gyűrűporc is el szokott szakadni – s azokat a gyűrűporc-darabokat, amik később be tudnak csípődni, eltávolítjuk, elsimítjuk, vagyis kitisztítjuk az ízületet, a mi tapasztalatunk szerint sok betegnek már elfogadható életminőséget biztosítunk. Ez jóval kevesebb megterhelés, mint egy térdprotézis beültetése. Az artroszkópia pedig a fiatalok esetében az a „fegyver”, amivel nagyobb harcokat is meg tudunk nyerni mellékes károsodás nélkül.
